|
 Innovatív módszerek és technológiák címmel rendezett konferenciát az Építéstudományi Egyesület (ÉTE). Az egész napos rendezvényen három szekcióban – építéstechnológia, építésszervezés, oktatás – közel hatvan előadás közül választhattak az érdeklődők.
Az Építéstudományi Egyesület stratégiaváltást hajt végre. A tíz szakosztállyal rendelkező egyesület a jövőben felhagy az érdek-képviseleti tevékenységgel és inkább a tudományos munkára koncentrál – mondta megnyitóbeszédében Hajdú Miklós, az ÉTE alelnöke. E törekvés része az egyesület első konferenciája, amit reményeik szerint további szakmai események követnek. Terveik szerint a jövő évi rendezvényük már nemzetközi lesz.
Aktív készház
Az energiaválság közepette az építőiparban is slágertémának számít, milyen technológiával lehet olyan házakat, lakásokat építeni, amelyek kevés energiát fogyasztanak, sőt a piacon már vannak olyan aktív házak is, amelyek éves energiamérlege pozitív. Velősy András, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának (Ybl) professzora a Grand-Ács Kft. aktív készház projektjében tanácsadóként vett részt. Az aktív energiatermelő ház épületszerkezetének és technológiájának kidolgozásán dolgozott a szakember, aki a tervek megvalósítását egy tízlépéses sakkjátszmához hasonlította, amelyben az ellenfél az energia. A nyitány a ház megépítése, a második fontos lépés a kiváló hőszigetelés, ezáltal az energiaveszteséget minimalizálni lehet. A szellőztetést hővisszanyerő központi szellőztető berendezéssel biztosítják. A használati melegvíz-ellátásról napkollektoros rendszerek gondoskodnak. Az aktív házban légfűtést használnak, a fűtőpatronokkal a fűtés egyszerűen, olcsón, jól szabályozható. Az energiaigényt – fűtőpatronok, világítás, főzés, mosás – 30 négyzetméteres napelemrendszerrel fedezik. A termelt elektromos energiát egy invertellel váltóárammá alakítják. Az így keletkező villamos energiát vagy felhasználják, vagy a hálózatba táplálják, a számítások szerint az áram éves energiamérlege pozitív. A projekt fontos eleme a mindenre kiterjedő intelligens szabályozás. Az egyes elemek harmonikus működéséről egy Schneider Elektric KLX típusú "karmester" gondoskodik. A megtermelt energia tárolására 12 darab 960 amperórás teljesítményű akkumulátor szolgál, s ha nincs saját energiaforrás, az épület szigetmódra váltható. Velősy András ismertetője végén úgy fogalmazott, hogy ezekkel a lépésekkel lehet mattot adni az energiának, függetleníteni magunkat a szolgáltatóktól. (Bautrend 2009. november)
Hatékony energiagazdálkodás
Az energiatakarékosság kapcsán sokszor kerül szóba az épületek utólagos hőszigetelése. Tóth László, az Ybl tanára a lakások állagkárosodásának magyarországi tapasztalatairól szóló előadásban arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem minden esetben jelenthet megoldást. Elmondta, hogy vizsgált olyan, a hatvanas években épült házat, ahol a megfelelő technológiával elvégzett utólagos hőszigetelés többe került volna, mint egy új épület megépítése.
Sok lakástulajdonos életét keseríti meg a penészesedés. Régebben ez a rossz lakáskörülmények között élőket sújtotta, de manapság előfordul, hogy új építésű, több százmillió forint értékű lakásokban is penészfoltok jelennek meg. Tóth László konkrét példákkal is illusztrálta, hogy milyen tervezési, kivitelezési mulasztások vezethetnek ilyen hibákhoz. A takarékosság miatt nem sokat törődnek az üzemeltetés során fellépő gondokkal. Hangsúlyozta, hogy a lakások szellőzéséről – amire nem elég az ablak – gondoskodni kell. Dr. Patziger Miklós, az Ybl adjunktusa előadásában kiemelte, hogy egy szennyvíztisztító telep éves költségei között vezető tétel a villamos energia díja. Az energia felhasználását hatékonyságnöveléssel és a megújuló energiaforrások bevonásával lehet csökkenteni. Az iszapkezelés melléktermékeként keletkező metánból biogáz állítható elő, amit hő, illetve nagyobb telepeken elektromos energia termelésére is fel lehet használni. A jövő az, hogy a biogázt a városi gázhálózatba táplálják, de erre még nincs magyarországi példa.
Környezettudatos építkezés
Az energiagazdálkodás mellett napjaink fontos kérdése a környezetvédelem is. A környezettudatos építkezést segítheti a bontott építőanyagok újrahasznosítása. Nemoda Ferenc, az Ybl adjunktusa elmondta, hogy csak megbecsülni lehet a magyarországi bontott építőanyagok menynyiségét. A környezetterhelést csökkenti, ha a bontási anyagok nem depóba kerülnek, hanem azokat szelektíven gyűjtik, s a betonból, téglából darálás, aprítás után, hozzáadott adalékanyagokkal kezelve új, piacképes terméket állítanak elő.
Leczovics Péter, az Ybl tanára a zöldtetőket értékelte ökológiai szempontból. Előnye, hogy jó hőszigetelést biztosít az épületnek, emellett hőt tárol. Nyáron a ház alacsony hőmérsékleten tartásához járul hozzá, amíg télen a túlzott lehűléstől véd. Az oxigéntermelésnek köszönhetően tisztítja a levegőt, csökkenti a zajterhelést, és a nagy esőzések alkalmával jelentkező eróziót. Könnyen kialakítható, ökológiailag önfenntartó természetes védőréteg. Külföldön a zöldtetők létesítése jobban szabályozott. Ugyanakkor Leczovics Péter szerint hazánkban a zöldtetők megítélése mégsem egyértelmű. Kiemelte, hogy szükség lenne a magyarországi zöldtetők regisztrálására és állapotfelmérésére.
Hídberuházások
A konferencián a Hídépítő Zrt. munkatársai a cég több nagyberuházásáról tartottak előadást. Windisch László létesítményvezető a Megyeri híd építéséről számolt be. Kiemelte, hogy az Magyarország leghosszabb és egyben az első ferde kábeles folyami hídja, amelynek jellegzetes eleme a két "A" formájú pilon, magasságuk a hídpillér felső síkjától mérve 100 méter. A híd építésénél acélt és vasbetont is felhasználtak. A vasbeton szerkezet kivitelezésénél a cég Magyarországon első ízben alkalmazta a Peri Kft. önkúszó zsaluzati rendszerét. A zsaluzat a már elkészült vasbeton szerkezethez rögzített kúszósínekre támaszkodva, hidraulikus munkahengerek segítségével emelhető fel a következő betonozási szintre. A felszerkezet hegesztett ortotróp pályalemezű acélszerkezet, két főtartóval. A szekrénytartók oldalán konzolok támasztják alá a járdákat. A felhasznált acél 8455 tonna volt. A felszerkezet építése szabadszereléssel történt, az elemek rögzítése után készült el a helyszíni hegesztéses illesztés és a kábelek befűzése, feszítése. Az elemeket a Ganzacél Zrt. kőbányai hídgyárában gyártották, az előszerelést a cég csepeli telepén végezték, ahonnan a kész elemeket a Dunán felúsztatták az építés helyére. A 62 milliárd forint költségű beruházás megépítését a kivitelezőknek harminc hónap alatt kellett teljesíteniük. Építés közben alkalmazkodniuk kellett a Duna vízállásához, a hajóforgalomhoz is. A létesítményvezető kiemelte, hogy szigorú előírásokat kellett betartaniuk a tervezőknek és az építőknek, mert a Fővárosi Vízművek védett ivóvízbázisát keresztezi a híd, ez meghatározta a hídnyílások kiosztását, az alapozást, az építkezés szervezését is. (Bautrend 2008. november)
Az Északi vasúti híd átépítéséről Takács László létesítményvezető tartott előadást. A 14 milliárd forint értékű beruházási munkát az Északi Híd 2005 konzorcium nyerte el, amelynek vezetője a Hídépítő volt. Kiemelte, hogy a fő munkafolyamatokra a MÁV három hónapos vágányzári időt biztosított. Ahhoz, hogy ilyen rövid idő alatt teljesíteni tudják a munkálatokat, szükség volt a Hídépítő Speciáltechnológiára. Ennek lényege, hogy a régi híd leemelése, illetve a szerkezetileg kész új szerkezet beemelése nagyobbrészt fél, illetve teljes 93 méteres nyílásonként vízről úszódarukkal történt. Az új híd szerkezeti elemei a Közgép haraszti gyárában készültek, onnan közúton érkeztek a csepeli előszerelő területére, ahol a parton 15, majd 31 méteres egységekből már a bárkákra emelve álltak elő a 93 méter hosszú úsztatási egységek. Kritikus pont volt az elemek felúsztatása a helyszínre, mivel egy kicsit magasabb vízállásnál a szerelvények nem férnek át Budapest hídjai alatt. Az új, többtámaszú acélszerkezeti híd a réginél kisebb szerkezeti magasságú, kisebb súlyú, s ortotróp pályalemezzel, rugalmas ágyazású Edilon-rendszerű vasúti felépítménnyel készült. Megújultak alatta a pillérek, lényeges elem az új sarurendszer, amely a pilléreken hosszirányú szabad mozgást megengedve, a vasúti terhekből adódó nagy fékezőerőket a kímélendő pillérekről a teljesen átépített hídfőkre viszi át egy hidraulikus csillapítóberendezésen keresztül.
HARGITAI ÉVA
MAGYAR ÉPÍTÉSÜGYI TECHNOLÓGIA PLATFORM
Kozák Melinda, az ÉMI Nonprofit Kft. munkatársa a konferencián a Magyar Építésügyi Technológia Platform (MÉTP) tevékenységéről adott tájékoztatást. A MÉTP az ÉMI előkészítő munkálatainak eredményeként európai mintára alakult meg 2007-ben. Célja, hogy az építésügy területén hatékony keretet biztosítson az érdekeltek széles körének együttműködésére a kutatás és innováció továbbfejlesztéséhez. A MÉTP az Európai Építésügyi Technológiai Platform (ECTP) nemzeti platformjaként – annak stratégiai irányvonalai mentén – egyúttal a hazai építésügy sajátosságait szem előtt tartva tevékenykedik. Az ECTP működési modelljét követve a MÉTP hét fókuszterületen – életminőség, építőanyagok, eljárások és infokommunikációs technológiák, kulturális örökség, hálózatok, föld alatti építés, városok és építmények – működik. A platform szerepe, hogy ernyőszervezetként az építésügy teljes spektrumában keretet biztosítson az iparvállalatok, a kutatóintézetek, az egyetemek, a civil szakmai szervezetek és a hatóságok közötti tartós partnerkapcsolatok kiépítésére, amely során prioritása van az ipari vállalatok által várt és kezdeményezett kutatási témáknak. A platform projektmenedzsere a MÉTP nemzeti delegáltjaként rendszeresen részt vesz az ECTP munkájában. Ezzel biztosítható, hogy a magyar igények és elképzelések is bekerüljenek az uniós szintű stratégiai tervekbe. A munka felgyorsításához segítséget nyújthat, hogy az ÉMI idén sikeres pályázatot benyújtva állami támogatást kapott.
|
Hozzászólások