A KSH szeptemberi gyorsjelentéséből világosan kiderül: a hazai építőipar felemelkedése még várat magára. A jövőre vonatkozóan kevés pozitívumot lehetett kiolvasni a számokból, és az azokat lapunk kérésére értékelő Koji László ÉVOSZ-alelnök szavaiból is.

A statisztikai hivatal által kiadott jelentés szerint az építőipar a harmadik negyedévben is legfeljebb stagnál. A termelés volumene a tavalyi évhez képest mindhárom hónapban csökkent; júliusban 5,1, augusztusban 7,2 és szeptemberben 1,2 százalékkal. Némiképp árnyalja a képet, hogy a szerződésállomány viszont mindhárom hónapban nőtt a korábbi hónapokhoz hasonlóan; júliusban 4,2, augusztusban 7,1, szeptemberben pedig 9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A harmadik negyedévben megkötött szerződések volumene felemás képet mutat: a júliusiak mértéke 10,6 százalékkal kisebb volt az előző évinél, augusztusban ez a szám már 12,6 százalékkal volt magasabb a tavalyinál, amíg a szeptemberben megkötött szerződések száma 14,5 százalékkal elmaradt az előző évitől.

A GDP is leépült
Koji László szerint hiába mutat helyenként emelkedést a szerződéses megrendelési állomány, az igazi növekedést alig jelent. A magyarországi építőipar teljesítménye 2006-hoz képest 36 százalékkal csökkent. Ahhoz, hogy az iparág 2010 közepétől pozitív pályára kerüljön, már most 30-35 százalékkal kellene magasabbaknak lenni a mutatóknak. A szakmai szervezet második embere arra következtet, hogy 2010 második féléve előtt a hazai piac nem fog élénkülni. Vélekedését alátámasztja a KSH nemzeti össztermékre vonatkozó, november 12-én közölt rendkívül rossz adata, amely szerint a harmadik negyedévben az előzőnél is mélyebbre zuhant a magyar gazdaság. A visszaesés az előző negyedévhez képest 1,8 százalék, éves összevetésben 7,2 százalék. Az elemzők úgy látják, az építőipar lefelé befolyásolja a GDP-indexet. Az ÉVOSZ alelnöke már most súlyos következményekkel számol.

A válság következményei
Az elhúzódó válság – Koji László szerint – átrendezi majd a piacot. Csak azok maradnak talpon, akiknek vannak pénzügyi tartalékai. A hazai cégek zöme nincs ilyen jó helyzetben, hiszen legtöbbjüknek likviditási gondjai vannak. Saját gondolatmenetét ugyan cinikusnak érzi, de úgy látja, az építőipari vállalkozások közül lehet, hogy azok élik túl a recessziót, amelyek nem vállalkoznak, hanem "ülnek a maradék pénzükön". A kontinensen biztosan lesznek olyan nagy konszernek, amelyek átvészelik a válságot, utána pedig – például a magyarországi székhelyű cégeiken keresztül – nagyobb piaci szerephez juthatnak. A nemzeti tulajdonú mikro- és kisvállalkozások viszont tömegesen fogják elveszíteni piacaikat. Nem segít az általános helyzeten a lánctartozások csökkentését szolgáló, augusztusban megjelent kormányrendelet sem. Véleménye szerint hiába módosítottak számos építőiparral kapcsolatos jogszabályt, ha a felszámolás alatt álló 130 éves Ganz Acél Zrt. alvállalkozóit nem igazán védi semmi. Sorsukat a kielégítési sorrend határozza meg, márpedig először az állam, utána bankok, majd a munkavállalók és a felszámolóbiztos jön a sorban; az alvállalkozókat, csak utánuk fizethetik ki. Az általában teljesen vagyontalanná váló megrendelőktől nekik már semmi sem jut.

A törvény ereje
Az elnök pozitívan értékeli az októberben hatályba lépett építési, kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletet. Optimizmusra ad okot, hogy csak az lehet közmegrendelő a megrendelési piacon, akinek valóban a rendelkezésére áll a fedezet. Jónak tartja azt is, hogy az új jogszabályban maximalizálták azokat az értékeket, amelyek a garanciához kötődnek. Pozitívumként értékelhető az is, hogy az új jogszabály értelmezi az irreálisan alacsony árat, tehát, ha valaki a minimális rezsióradíj alatt vállal, akkor vállalását kritikus ajánlatnak tekintik, tehát azt külön megvizsgálják. Tisztább viszonyokat teremthet az is, hogy az építőipari cégek kötelező regisztrációját is előírják. Ezzel világossá válik, hogy pontosan ki is van jelen a piacon. Az áron aluli vállalás viszont nem tűnt el. A "jogszabályi erőlködés" ellenére továbbra is az ár a meghatározó, 70–80 százalékot nyom a latba a közbeszerzési megrendelések során. Ez mindent eldönt.

NAGY ÁKOS

Hozzászólások

Név *
Email
Code   

Küldés