|
 Röviden összefoglaljuk "A magyar építési piac helyzete és kilátásai 2012-ig" címet viselő tanulmányt. Az elemzést a Buildecon a november 27-én Zürichben tartott Euroconstruct konferenciára készítette. Prognózisuk szerint idén talán megáll a visszaesés, 2010-ben stagnálás várható, és ha minden jól megy, akkor 2011–12-ben szerény növekedést produkál a magyar építőipar.
A magyar gazdaság a lejtmenet mélypontjára jutott 2009 őszén. Ehhez képest a IV. negyedévben már minimális növekedés várható. A GDP-visszaesés 2009-ben összességében 6–7 százalékos, jövőre stagnálás körüli állapot várható, 2011–12-ben pedig 3–4 százalékos növekedés indulhat meg. Az építési piac teljesítménye gyakorlatilag 2006 óta esik. A beruházások egy része a konvergenciaprogrammal összefüggésben csökkent. Ezt a negatív folyamatot 2008 végétől tovább gyorsította a világgazdasági válság hatása. Ez a tendencia 2010-ben sem fordul meg, csak lassul. A lakáspolitikai intézkedések az építési piac mintegy harmadára hatnak: a felújítások, korszerűsítések tekintetében inkább pozitívan, az újlakás- építésnél ellenkezőleg. A hazánkba érkező külföldi működő tőke nagysága nagyjából megfeleződött. A befektetési céllal épülő létesítményeken realizálható profitcsökkenés visszafogja az irodai, az idegenforgalmi, a kereskedelmi, a logisztikai beruházásokat. Mindezen körülmények - valamint a szigorúbb hitelezési feltételek - a nem lakáscélú magasépítési teljesítményt fékezik.
Szemben a magasépítéssel, a mélyépítésben 2009–2012 között jelentős teljesítménynövekedés várható. Ennek legfőbb oka, hogy 2007 óta nagyságrendekkel több a rendelkezésre álló európai uniós forrás. Ezek felhasználása mintegy két és fél éves kínlódás után jutott kézzelfogható közelségbe. A magasépítés drámai csökkenését valamelyest ellensúlyozzák a közbeszerzés folyamatában lévő projektek, a kivitelezés előtti és a megkezdett építési, valamint rekonstrukciós munkák teljesítményértékei.
A korábbi évek építésiteljesítmény-csökkenéséhez képest 2009-re összességében kisebb mértékű csökkenést prognosztizálunk (–1,4 %). A helyzet 2010-ben fordulhat meg, minimális csökkenéssel, összességében majdnem nulla körüli értéket várunk. A következő években viszont 3–6 százalék körül alakulhat az éves építési teljesítmény növekedése.
Lakásépítés
 A válság nyomán átalakultak a lakossági fogyasztási szokások: kivárnak az emberek, megfontoltabban vásárolnak, és inkább megtakarításra helyezik a hangsúlyt. Hasonló a bankok magatartása is, átgondoltabb a hitelkihelyezési gyakorlatuk – jobban figyelembe veszik a hitelfelvevő teherbíró képességét, illetve reálisabban értékelik a jelzálogba vett ingatlanokat. Mindezek nyomán az újlakás-építés – a belső gazdasági gondok és globális krízis együttes hatására – előreláthatóan, csak néhány évi stagnálást követően fordul újra növekedésre. A folyamatot erőteljesen befolyásolhatja a jelenleg ellenzék népesedéspolitikája, 2010-től valószínűsíthetően kormányon lévő párt lakás- és népesedéspolitikája.
A használatba vett új lakások számában további visszaesést várunk 2009-re és 2010-re, majd kismértékű növekedés leghamarabb 2011–12-ben lesz mérhető. A lakásállomány felújítása terén egyre természetesebb az energiahatékonyságot szem előtt tartó takarékos hozzáállás. A támogatások nyomán erőteljesen mérhető az energiamegtakarítás. E pozitív folyamatban – a szemléletváltás mellett – jelentős tényezők a körültekintőbb szabályozás, a csökkenő szén-dioxid-kibocsátáshoz kapcsolódó bevételi források, valamint az EU- és a költségvetési pénzalapok bővülése. Már érzékelhető, hogy az energiatakarékosabb ingatlanok magasabb értéket képviselnek a lakáspiacon.
Éppen ezért úgy látjuk, hogy a lakásfelújítás piacán 2009–2012 között évi 10 százalék növekedés várható.
Nem lakáscélú magasépítés
A finanszírozás ismert nehézségei mellett a beruházásokat hátráltatja, hogy a krízis miatt nehezebb bérlőket találni. Emiatt sok befektető úgy döntött, hogy a nagy üzleti objektumok építését egyelőre nem finanszírozzák, ami a következő 3–5 évben biztosan kihat a terület növekedési ütemére. Ez a fejlesztőket is stratégiaváltásra kényszeríti, ami sok hátránnyal és sok előnnyel is járhat, mindenekelőtt az EU-alapok intenzívebb felhasználása terén. Ugyanakkor az EU alapok gyakorlottabb felhasználása nem képes ellensúlyozni a magánbefektetések lelassulását.
A nem lakáscélú építések legnagyobb részét – mintegy kétharmadát – a magántőke finanszírozza. Ezért 2009–2010-ben jelentős, 8–10 százalékos visszaeséssel számolunk, amely – kedvező világgazdasági környezet esetén – 2011-re megállhat, 2012-től kezdve pedig szerény növekedés jöhet, de ehhez az ipari és mezőgazdasági szerkezetváltás is szükséges. Ezzel párhuzamosan az is jól látszik, hogy felértékelődik a létesítménygazdálkodás, az épületüzemeltetés, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások tovább fejlődnek és felgyorsulhatnak a kutatások is. Az ingatlanpiacon megjelent a profi értékbecslés és az ingatlanvagyon-kataszter adatbázisa. A meglévő épületvagyon – az állami támogatással ösztönzött – energiahatékony korszerűsítése nyomán egyre nagyobb piaci értéket képvisel.
Mélyépítés
 Szemben a magasépítéssel, ahol a válság nagymértékben érezteti a hatását, a mélyépítésben 2009-ben beértek az EU-forrásokra alapozott fejlesztések. A korábbi évekhez viszonyítva mintegy kétszeresére tehető az út-, vasút-, városi tömegközlekedési fejlesztések értéke. A közösségi (public) beruházások elsősorban a közlekedési infrastruktúrát és a környezetvédelmét érintik. A vízi és légi magánberuházások kevésbé stabilak, az energetikai fejlesztéseket a válság finanszírozási következményei lelassították. Összességében a mélyépítési szektor ellensúlyozza a magasépítés gyengeségeit, növekedése 2009–2012 között évi 10 százalékra tehető. GÁSPÁR ANNA
A VIZSGÁLAT
Elemzésünkhöz a rendelkezésre álló statisztikai és más adatokon, interjúkon túl mintegy 7–8 ezer darab, 2009-ben aktuális magas- és mélyépítési projektet vizsgáltunk meg és viszonyítottuk 2007 és 2008 hasonló (január–október) időszakához. Az építési teljesítmény alakulásához a KSH "Nemzetgazdasági beruházások anyagi-műszaki összetétel szerint" építési hányadát vizsgáljuk. Ebben a meghatározásban a kivitelezés mellett a beruházás előkészítése, a tervezés, a projektmenedzsment is benne foglaltatik.
Megállapítottuk, hogy 2009-ben a projektek mintegy fele még közbeszerzési szakaszban van (ez a 2007. évi mennyiség kétszerese). A projektek csupán 20 százaléka épül, a legtöbb a központi régióban. 2008-hoz hasonlóan, a maradék 80 százalék előkészítési - tervezés vagy kivitelezés előtti - szakaszban van. 2009-ben kevesebb a korai előkészületben, tervezés előtti stádiumban lévő projekt, vagyis csökkent az építési szándék. Lényeges változás az előző évekhez képest, hogy a projektek több mint 60 százaléka nem új építés, hanem felújítás, bővítés, korszerűsítés.
|
Hozzászólások