| Kinek égő? - Időrend és Az építész szak értő megállapításai |
 |
 |
 |
| Szerelés - Gép | ||||
| 2009. november 10. kedd, 14:26 | ||||
2. oldal / 2
      Időrend
21.20 és 21.25: A VI./1 lakás nyugati oldalra néző konyhájában keletkezett a tűz.
21.36: Már a teljes konyha égett. Ekkora már riasztották a tűzoltókat.
21.38 és 21.40: A tűz átterjedt a lakás keleti oldalára is, ahol lángra kapott a lodzsa is, innen terjedt a tűz egy emelettel feljebb, a VII./1-es lakás lodzsájára, majd az ide nyíló félszobára. Ekkor már mindkét oldalon a homlokzati hőszigetelés is lángolt, a műanyag nyílászárókkal együtt.
21.40: Megérkeztek az első tűzoltók, összesen 9 járművel, és 42 tűzoltó végezte az oltást, a mentést. Időközben hő és füst árasztotta el a tűz keletkezési helye feletti lakásokat, valamint a lépcsőházat. 37 perccel később sikerült megfékezni a lángokat.
Forrás: miskolc.langlovagok.hu
Az építész szakértő megállapításai
Az épület belsejében az tette lehetővé a tűz gyors terjedését, hogy a gépészeti aknákat és gépészeti vezetékeket tűzvédelmi szempontból eleve rendkívül kedvezőtlenül alakították ki, olvasható Takács Lajos Gábor építész szakértő szakvéleményében. Ráadásul egykor a vécéhelyiségek hátfalában található épületgépészeti aknákat faforgács lapból készült, tűzállóság nélküli anyaggal határolták el. A bajt tovább tetézte, hogy az épületgépészeti légcsatornákat és aknákat a födémsíkokban megszakítás nélküli, tűzgátló zárószerkezetek nélkül építették meg, és sajnos hasonló a helyzet az aknán kívül futó vezetékek esetében is. Mindez magyarázza, hogy a szellőzőkön és a födémáttöréseken át miért teltek 2-3 perc alatt füsttel a felsőbb emeletek. Ebből a szempontból épp a tűzfészek fölötti lakásban élők voltak a legrosszabb helyzetben, ők pillanatokon belül csapdába estek és gyakorlatilag esélyük sem volt a menekülésre. Nehéz ma már megállapítani, miért nem zárták le a födémáttöréseket, amikor, mind a jelenlegi szabályozás, mind az 5/1965 BM TOP rendelet szerint a középmagas épületeket – mint, amilyen ez az épület is – úgy kell kialakítani, hogy a szellőző rendszerek az egyes szintek – tehát nemcsak az egyes tűzszakaszok (!) – közötti tűzterjedést ne tegyék lehetővé. Az 5/1965 BM TOP rendelet 23.11. pontja szerint: "A mechanikus szellőző berendezés csatornáit – a nagy nyomású és nagy sebességű klímaberendezések kivételével – szintenként elzárhatóvá kell tenni. Az elzáró szerkezeteket csatornán belüli és azon kívüli tűzesetekre egyaránt automatikusan záródó módon kell kialakítani." Az 5/1965 BM TOP rendelet alkotója tehát tisztában volt a középmagas épületek esetén a gépészeti aknák tűzterjedésben játszott szerepével. Ennek ellenére a paneles technológiával létesült épületek esetén tűzterjedést gátló elzáró szerkezetek a légtechnikai rendszerekben nincsenek.
Erre a 112/2/1974 BM TOP levélben találtunk magyarázatot, amely a Minisztertanács határozatának végrehajtásáról, 1490/1/1974 számú ügyiratszámon keletkezett. Ez részletesen felsorolja az 5/1965 BM TOP rendelet azon pontjait, amelyeket nem vagy nem a rendeletnek megfelelően kell teljesíteni a paneles épületek átadási határidejének betartása érdekében. Ez – többek között – a tűzterjedést gátló automatikus elzáró szerkezeteket csak tűzszakaszhatárokon tette kötelezővé a légtechnikai rendszerekben. Mivel az 5/1965 számú BM TOP országos tűzoltó-parancsnoki rendelet volt, ez alól a mindenkori országos tűzoltóparancsnok jogszerűen adhatott felmentést. Nem tisztázott azonban, hogy az épület 1972. évi tervezésekor miért maradt el az akkor még kötelező gépészeti tűzszakaszolás, mivel ekkor még az 1974-es felmentés nem lehetett hatályban országos szinten.
Forrás: miskolc.langlovagok.hu
|
Galéria
Megjelent a Bautrend
2010. június-júliusi száma
Hozzászólások