| 100 méternél magasabb lesz Bezenyén a Hard Rock |
 |
 |
 |
| Építés |
| 2010. január 15. péntek, 10:59 |
 Amerika és a Távol-Kelet után az olajmonarchiák igyekeznek meghódítani az eget épületeikkel. Magyarország száz méter magasságig mer álmodni.
           Budapest városvezetése minden eszközzel ellenzi felhőkarcolók építését a fővárosban, így Magyarország legmagasabb épülete a kétmilliós metropolisz helyett várhatóan a hatszáz lakosú Bezenyén épül meg. Ott húzzák fel ugyanis a közeljövőben a Hard Rock kaszinó szállodaépületét, amely 100 méternél magasabb lesz. Az terv az engedélyeztetés végső szakaszánál tart. Budapesten a Hungária körgyűrűn belül szóba sem jöhet 30 méteresnél magasabb épület megépítése. A körgyűrűn kívül pedig olyan előírások érvényesek, amelyek mellett aligha lehet gazdaságos beruházást tervezni. Ezt a városvezetés esztétikai okokkal indokolja. A fő érv, hogy itt a budai hegyek biztosítják ugyanazt az élményt, amelyet sík területű városokban a magasházak. És Budapest egységes képét rontanák a magas épületek. Fegyverneky Sándor országos főépítész azonban más véleményen van. Szerinte Budapest nem lapos város, és a meglévő magasházak, például a most új homlokzatot kapott SOTE-épület senkit sem zavar. "Az építészszakma nem érti a főváros és bizonyos civilszervezetek ellenállását. Sok olyan elképzelés van, amelynél a pénz, a telek és a terv is rendelkezésre áll, mégsem kap engedélyt a magasház" - mondja Fegyveneky. Hozzáteszi, hogy Bécs vagy Pozsony már előttünk jár, Bécsben épült 240 méteres ház is, amely jó metróközlekedéssel kiállta a próbát. A magyar fővárosban a megvalósuláshoz legközelebb az Árpád hídnál, a Rendőrpalota és a Nyugdíjfolyósító magasházainak tőszomszédságába tervezett szálloda- és irodaépület áll. Finta József és munkatársai elkészítették ide a 108 méteres épület tervét, amely a legjobb közlekedési tulajdonságokkal rendelkezne, és amelynek alját és telkét közösségi funkcióknak engednék át, új városi alközpontot létesítve ezzel. A 13. kerület támogatja az elképzelést, ahogyan a Központi Építészeti Műszaki Tanács is. A jogi vita azonban még zajlik. Finta József lapunknak azt mondta, lát esélyt rá, hogy két-három héten belül engedélyt kaphat az épület terve, amely egyébként a Raiffeisen székháza lenne. A másik konkrét terv az M1-M7 autópálya kivezető szakaszánál, a négyes metró kelenföldi végállomásánál valósulna meg. Ide irodakomplexumot terveznek 90-100 méteres magasházakkal. Az elképzelés szerint a belvárosból metróval, Bécs felől autóval érkeznének a tárgyalópartnerek. A meglévő magyar "felhőkarcolók" leghírhedtebbje a ma is üres pécsi Magasház. "A torony építésekor nem tartották be a technológiai előírásokat, ezért a szerkezetet tartó feszítőpászmák korrodálódtak, az épület életveszélyessé vált - mondja Szécsi Zsolt, Pécs főépítésze. - Az önkormányzat az ezredfordulón helyrepofozta az épületet, és eladta spanyol befektetőknek. Papíron tehát rendben van a Magasház, de a szerkezet felülvizsgálatára szükség lenne. A nagyobb gondot a 2,5 méter belmagasságú lakások jelentik, emiatt a Magasház építészeti hasznosítási értéke rossz. Összedőlni persze nem fog." Szécsi szerint a magyar építőipar felkészült a levegő meghódítására, szakembereink már bizonyították rátermettségüket. Pécs, Budapest, de az ország más területei is alkalmasak arra, hogy felhőkarcolókat húzzanak fel - legalábbis ami a talajszerkezet adottságait illeti. "A pécsi Magasház vasbeton cölöpökön és az ezekre elhelyezett lemezen áll, mert így lehet a legjobban kiegyensúlyozni a magas épületeket, amelyek érzékenyek bármilyen elmozdulásra vagy süllyedésre. A tudással tehát nincs gond, a lehetőséget kellene biztosítani, amit egyelőre nem kap meg az építőipar. Budapesten még mindig erős korlátozás van hatályban, a vidéki nagyvárosokban meg nincs igény a toronyházakra" - mondja a főépítész. A toronyházak építésénél azonban nem csak a műszaki szempontokat kell figyelembe venni. Az időjárás is fejtörést okozhat, gondoljunk a szélre vagy a hőmérséklet-változásokra. "A levegő hőmérséklete 1 Celsius-fokkal csökken száz méterenként" - mondja Molnár László, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa. A Burdzs Kalifa (a most átadott Kalifa Torony) esetében tehát a 828 méter nyolcfokos hőmérsékletkülönbséget jelenthet. A meteorológus szerint ennél szélsőségesebb eltérésre nem is kell számítani, ahogy katasztrófafilmekbe illő jelenetekre sem. "Az acélszerkezeten egyenletesen oszlik el a hő, nem kell attól tartani, hogy a hőtágulás miatt elhajlik az épület. Ráadásul minél magasabban vagyunk, annál kisebb a hőingadozás, mert a fűtő-, illetve hűtőtestként működő földfelszín távolodik. A Kékestető például hiába Magyarország legmagasabb pontja, mégsem ott mérik a legalacsonyabb vagy legmagasabb hőmérsékleteket, hanem ott, ahol a sík földfelszín elég nagy ahhoz, hogy hasson a levegőre." Komolyabb feladat a felhőkarcolók széllel szembeni óvása. Ezer méteren belül ugyanis jelentős különbségek lehetnek: míg a felszínen szélcsend uralkodik, addig nyolcszáz méteren élénk szél fújhat. "Az eltérés háromszoros is lehet" - mondja a meteorológus. Vagyis a mérsékelt, 20-25 kilométer/órás talaj közeli légmozgásból a Burdzs Kalifa csúcsánál viharos erejű szél lehet, amely 60-75 kilométer/órás lökéseket jelent. "Ezért építik áramvonalasra az épületeket, hogy a levegő »körbefolyja« a falakat. Ez a dubai tornyon is megfigyelhető, ráadásul ott a külső elemeknek éle is van, amely - ahogy a hajó orra a vizet - hasítja a levegőt." A Burdzs Kalifa "pókliliom formájú" alaprajza tehát nem csak az iszlám építészeti jegyekre utal. A sziromszerű elemek a torony csúcsáig ismétlődnek, és egyre kisebbé válnak, csökkentve a torony átmérőjét, azaz a szélnek vitorlaként nekifeszülő felületet. Az épület legmagasabb pontja azonban még így is 1,2 méteres kilengéssel bír, a tengeribetegek valószínűleg érzékelik is ezt a lassú imbolygást. |
Galéria
Megjelent a Bautrend
2010. június-júliusi száma
Hozzászólások