A hazai ipari termelés tekintetében az előrejelzés szerint az építőipar lehet a legdinamikusabb ágazat, mindenekelőtt az uniós finanszírozású infrastrukturális fejlesztések hatására. 

A lakossági fogyasztás szintje valószínűleg kissé tovább csökken, hozzávetőleg 1 százalékkal, a bruttó keresetek a munkaerő-piaci túlkínálat következtében - az szja-csökkentésre is tekintettel - várhatóan alig, mindössze ugyancsak 1 százalékkal nőnek. A nettó keresetek azonban a módosuló szja-szabályok következtében 7,5 százalékkal emelkedhetnek, ami a reálkeresetek 3,5-4 százalékos növekedését eredményezi. A reáljövedelmek nagyjából stagnálnak, mivel a foglalkoztatás még tovább csökken, a munkanélküliek támogatása az idő előrehaladtával mérséklődik, a cafeteria-rendszer juttatásai visszaesnek megadóztatásuk miatt, a családtámogatások nominálisan sem nőnek. A havi nyugdíjak reálértéke ugyan minimálisan emelkedik, de éves szinten a 13. havi nyugdíj teljes megszűnése következtében - a nyugdíjkorrekció hatását is figyelembe véve - minimálisan csökken.

Az előrejelzés szerint 2010 első félévben még 4-5 százalék között marad a fogyasztói árindex, csak az év közepétől csökken 3 százalék környékére. Így az éves átlag 3,5 százalék lehet, s majd 2011-ben érheti el az infláció az MNB által kívánt 3 százalék alatti szintet. A jegybanki alapkamat szintje várhatóan csak a második félévben kezd mérséklődni.

A válság kikényszerítette magatartás-változás miatt a külső egyensúly már 2009-ben látványosan javult. A folyó fizetési és tőkemérleg - a 2008. évi 6,6 milliárd eurós deficit után - 2009-ben és 2010-ben is 2,8 milliárd euró körüli aktívummal zár. A javulás mintegy 10 milliárd euró, így az ország külső eladósodottsága jelentősen csökken.