A 80 százalék üvegházgáz 55 kibocsátója csatlakozott

	Keresés	Terjesztés	Kezdőlapnak
	Kapcsolat	Médiaajánló	Lapszámok

Energia

2010. február 03. szerda, 15:30

Ötvenöt, a világ szén-dioxid-kibocstásának 80 százalékáért felelős ország csatlakozott a Koppenhágában született megállapodáshoz. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) hétfőn azt közölte, ezen államok vállalják, hogy az egyezményben foglalt határidőn belül teljesítik a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében született célokat.

"Ez az ENSZ klímatárgyalásaink jelentős felélénkülését jelenti" - mondta Yvo de Boer, az ENSZ Éghajlatváltozási Titkárságának vezetője, mikor ismertette a kibocsátás-csökkentésre tett nemzeti vállalásokat, melyet január 31-én kellett eljuttatni az ENSZ szakosított szervéhez.

Az országok, köztük Kína és az Egyesült Államok, leginkább a decemberi dániai találkozó előtt tett vállalásaikat ismételték meg, amelyek sokakat kiábrándítottak. Az elköteleződés hiánya végül oda vezetett, hogy Koppenhágában nem született kötelező erejű globális klíma-megállapodás.

De Boer szerint a vállalások az ENSZ 55 tagállamától érkeztek be (A globális nemzetközi szervezetnek összesen 194 tagja van), amely a világ energiafogyasztásból származó kibocsátásának 78 százalékát fedi le. Az ENSZ szerint ugyanakkor hangsúlyozta, rugalmasan kezeli a vállalások ügyét, így a határidő lejárta után is fogadja a vállalásokat.

"Nagyobb elszántságra van szükség ahhoz, hogy megfeleljünk a kihívás méretének" - mondta a főtitkár. "Úgy látom azonban, ezek az ígéretek egyértelműen jelzik, hogy van rá [közös] szándék, hogy sikerre vigyük a tárgyalásokat".

A következő éves ENSZ találkozóra Mexikóban kerül sor 2010. november 29. és december 10. között, hogy a világ országai a további aszályok, erdőtüzek, árvizek elkerülése érdekében tett erőfeszítéseiket összehangolják, valamint, hogy küzdjenek a fajok kipusztulása és a tengervíz szintjének emelkedése ellen.

Az ígéret nem elég

A koppenhágai megállapodás azt célozza, hogy két Celsius-fok alá, vagyis az iparosodás előtti szintre csökkenjen a felmelegedés mértéke, de megállapodtak továbbá abban is, hogy 2020-tól évi 100 milliárd dollárral segítik a fejlődő országokat a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban.

A megállapodásban üresen maradt az egyes vállalások helye, és az ENSZ azt kérte az országoktól, hogy javaslataikat január 31-ig tegyék meg. Elemzők szerint azonban a jelenlegi erőfeszítések nem elegendőek, a 2 Celsius-foknál magasabb emelkedés megelőzésére.

"Az ENSZ Éghajlatváltozási Titkárságához benyújtott, […] nemzeti vállalások nem elegendőek a két Celsius-foknál kisebb felmelegedési forgatókönyv teljesítéséhez" - mondta az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának vezetője Jo Leinen (PES, DE).

A 2020-ig teljesítendő célkitűzések részeként az Európai Unió 20 százalékos csökkentést vállalt az 1990-es szintekhez képest, ugyanakkor leszögezte, hajlandó ezt 30 százalékra emelni, amennyiben más országok is megteszik a szükséges erőfeszítéseket. Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke 17 százalékos csökkentést vállal 2005-höz képest, amely 1990-hez képest 4 százalékos csökkentéssel egyenlő.

Az erre vonatkozó elnöki javaslat azonban még a Szenátus malomkövei közt őrlődik.

Kína úgy nyilatkozott, "igyekszik" 2005-höz képest 40-45 százalékkal csökkenteni a gazdasági egységekre eső szén-dioxid-kibocsátását 2020-ig. Ez a mérték, az ún. "szénintenzitás" azonban lehetővé teszi a széndioxid-kibocsátás növekedését, csak éppen lassabban, mint a gazdasági növekedés.

"Egy hónapnyi bizonytalanság után most már bizonyos, hogy a koppenhágai megállapodás segíteni fog abban, hogy a világ egy értelmes klímaváltozás elleni globális intézkedésben állapodjon meg" - mondta Jennifer Morgan, a World Resource Institute programigazgatója.

"Ugyanakkor, bár fontos, hogy az alacsony szénigényű gazdaság igényét mutassa, a vállalások jócskán elmaradnak attól, ami a klímaváltozás legrosszabb következményeinek elkerüléséhez szükséges" - tette hozzá.

De Boer nyilatkozata meg sem említette a koppenhágai megállapodást, ami az ambíciótól szinte mentes decemberi csúcstalálkozón aláírtak.

A hétfői nyilatkozat a 2020-ra vonatkozó ígéreteket mutatta be, és nem szólt arról sem, hogy hány ország támogatja a megállapodást. A Koppenhágában aláírt dokumentum szerint ugyanis listát kell készíteni azokról, akik "társulni" szeretnének az egyezményhez. Egy-két fejlődő ország, köztük Kína és India azonban nem jelezte egyértelműen beadványában, hogy szeretnének-e "társulni".

India azt szeretné, ha az 1992-es ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye maradna a globális intézkedések alapja, és nem a koppenhágai egyezmény.

Dél Korea klímaváltozási nagykövete Raekwon Chung azt mondta, hogy az amerikai törvényhozás döntése most döntő jelentőséggel bír. "A világ minden más országa az Egyesült Államokat figyeli. […] Ha [az amerikai klímatörény] nem jön létre idén, milyen hatással lesz az a tárgyalásokra? Azt hiszem, igen komoly következményekkel bírna" - mondta.

"A következő, november-decemberben aktuális mexikói klímakonferenciáig jelentős fejlődést kell elérnünk a klímavédelmi intézkedések minőségében" - mondta Jo Leinen. "Az Európai Uniónak egyoldalú döntést kell hoznia a 30 százalékos csökkentési célról, hogy visszaszerezze vezető szerepét és új dinamikához jutassa globális partnereit" - tette hozzá.

A jövő hétre összehívott informális Európai Tanácsnak erre a kérdésre kellene koncentrálnia, hangsúlyozta Leinen.

(EurActiv/Reuters)